Konfitálni annyit tesz, hogy a húst a saját zsírjában készítjük el. Abban sütjük meg, majd abban rétegezve tesszük el. Sokan emlékeznek még a kamra mélyén megbúvó zsíros bödönökre, amelyben néha-néha finom húsi is lapult. Nagyanyáink nagyon értettek ehhez a művészethez, ami igazából egyáltalán nem ördöngösség, csak sok időt vesz igénybe. De az ízek miatt mindenképpen megéri.
A konfitálás során alacsony hőmérsékleten, lassan sütjük vagy inkább fűzzük, abáljuk a húst a zsírban, hogy a húst minél inkább át tudják járni a finom ízek és aromák. Ezt a technikát ma divatosan slow cookingnak is nevezhetnénk.
A konfit szó egyébként a francia nyelvből ered, ahol a több mindent is Confit (kiejtés: konfi) névvel illetnek, ami lassú „tűzön” készül. Például a lekvárt is.
Mi az eljárás előnye? A hús nem szárad ki, és sokáig eltartható a saját zsírjában, s rögtön meglátjátok, hogy milyen könnyen készíthető el. Ráadásul nagyon finom, igazi csemege!

Liba és kacsa konfitálása

Kacsa konflit
A húst nagyobb darabokra vágjuk, majd befűszerezzük: sóval és borssal, zöld fűszerekkel (babérlevél, rozmaring, kakukkfű, fokhagyma, majoránna). Éjszakára a hűtőszekrénybe tesszük. Másnap reggel letisztítjuk.
Felolvasztunk egy jó adag liba vagy kacsazsírt egy tűzálló edényben vagy tepsiben. A húst belefektetjük a felolvadt zsírba, akkor jó ha ellepi! Ezután 70-80 fokos sütőbe tesszük és minimum 4-5, de akár 8 órán keresztül is zsírban „főzzük”. Ha teljesen megpuhult, és a hústű vagy villa könnyen átszalad rajta, kivesszük a sütőből, és hagyjuk kihűlni.
Ezután egy tál aljára helyezzük a húsdarabokat. A zsírt és a pecsenyelevet különválasztjuk, és a tiszta zsírral teljesen befedjük a húst. Akár félévig is tárolható az így eltett sült hús. A pecsenyelét tetszés szerint tessék elfogyasztani. Akár kis, pecsenyehúsos zsírt is el tehetsz kis befőttes üvegekben. Milyen finom csemege lesz az téli estéken!